30.Old Kris good Kris, new Kris bad Kris

30 fejezet

Old Kris good Kris, new Kris bad Kris


Sziasztok egyetlenek! Köszönöm a komikat és a nyomogatásokat ismét. Fúúú nos ugye úgy terveztem , hogy hamarosan befejezem a törit , de meggondoltam magam, ezért ebben a fejiben egy ultrahiperszuper csavar lesz, amiért valószínűleg ki szeretnétek majd tépni az összes szál hajamat. Sorry:( De szeretnék annyit beletölteni ebbe a fanficbe amennyit csak lehet, és úgy érzem , hogy ezt most kell bele. De szerintem ennek van jó oldala is hiszen mocskosan izgis fejezetek várhatóak.Megkérnék még legalább 3 embert a 2 állandó komizó emberkém mellé hogy ők is ragadjanak billentyűzetet és fejtsék ki érzelmeiket.Kíváncsi vagyok mit gondoltok, na !:) Mert azt hiszem, ez feji senkit sem hagy hidegen. Nekem gyakorlatilag fizikai fájdalom volt megírni. ne de nem árulok el többet sipirc olvasni.
xoxo
Ui:mielőtt még többen elpártolnának, kérlek várjátok meg a következő fejit, hogy egy egész képet kapjatok:) Thx



Fura volt ez a helyzet, mélységesen fura. Nem voltam szomorú mert az egész szituáció egy hatalmas vicc volt. Tegnap este álomba sírtam magam amiatt, hogy Rob el akar hagyni, ma meg megkérte a kezem , és azért hagy el mert nem-et mondtam. Röhejes valljuk be, ép eszű ember ilyet nem tesz. Na jó persze aki szerelmes az nem tud tisztán gondolkodni, de ezért kidobni?
Zavarodott voltam, valahogy nem tudtam , hogy sírjak e vagy nevessek, vagy most lépjek tovább, vagy esetleg utána fussak.
Fogtam magam inkább és bevágódtam kocsimba. Nem volt semmi célom csak nyomtam a gázt.

***
A kedvenc báromban üldögéltem, három óra és én már satu részeg vagyok. Bár étgyomorra nem csoda. Kristen, Kristen szépen eláztál, most már csak az a kérdés , hogyan jutsz haza.De miért akarnék haza menni? Inkább legurítok még egyet.

-Héé csapos még egy…et kérekk- próbálkoztam elsőre helyesen kimondani , de a pia hatására elég sokszor összegabalyodott a nyelvem.

-Szerintem sok lesz kislány, menj inkább haza! Hívok egy taxit oké?

-Nézze !- emeltem fel a mutatóujjamat. Ez itt egy ven-vendéglátó egység , én pedig a vendég! Magyarán nem te mondod meg , hogy mit csinálok , érted fafej?

-Kisasszony, fáradjon ki , vagy kénytelen leszek hívni az üzletvezetőt.

- Jól van te kis alkalmazottak gyöngye, kikísérem magam, ne hogy folt essen a fene jó modorodon !-szóltam dölyfösen majd megpróbáltam az ajtó felé venni az irányt nem sok sikerrel.
A lábaim nem igazán akartak engedelmeskedni az agyamnak, ha nem sikerül el kapnom a kilincset valószínűleg a földön kötök ki . Tehát csak szorítottam azt a kilincset mint a kismajom az anyját és a hányingeremet legyűrve sikerült kijutnom a szabadba. Finom friss levegő csapta meg az arcom. Jól esett, egy kicsit sikerült, felpörgetni az elcsökevényesedett agytekervényeimet.

Még annyi erőm volt , hogy elvánszorogjak a közeli padhoz.Csak ültem ott és néztem az elhaladó autókat . És azon röhögtem , hogy mennyire szánalmas vagyok. Ha Rob tovább akar lépni , akkor lépjen , tovább. Csak kibírom valahogy ! Még mindig jobb mint huszonegyévesen feleségnek lenni. Az angolok annyira régimódiak. Most már a szavakon vigyorogtam meg a színeken, mintha be lettem volna szívva. De nem voltam, sajnos. Pedig lehet , hogy jobb lett volna fokozni az élvezetet .De várjunk asszem van cigim-villant fel a képzelet beli körte a fejem felett.
Körülbelül öt percig tartott az a komplikált művelet, hogy a cigimet a számhoz emeljen majd meggyújtsam. .
Mélyeket szippogattam, és belebambultam a nagy világba.A cigi lángja már csak pislákolt , szóval elnyomtam. A szemhéjaim már mázsás súlyúnak tűntek. Egyre csak lejjebb és lejjebb kívánkoztak. Aztán végül eljött az édes sötétség.


-Kirs, Kris!- rázogatta egy kéz a vállamat. Eleinte azt hittem, hogy álmodom.
-Kris az Istenért, élsz még?- zavarkolódott tovább,amire rájöttem, hogy most még álmodni se tudnék ennyire összefüggő mondatokról, szóval valószínűleg ez a valóságban zajlik. Lassan felnyitottam az álomtól,és a piától elnehezült szemeimet,és Kevint találtam magam előtt. Gyönyörűséges kék szemeivel, -amelyben az ember órákig képes elgyönyörködni,pláne ha ilyen állapotba van mint én-aggodalmasan vizslatott.

-Szia Kevin!- mosolyogtam rá

-Kris, tudsz róla, hogy úgy nézel ki mint egy csöves.

- Kössz a bókot, édes.

-De, most komolyan és teljesen át vagy fagyva. Gyere hazaviszlek ,hogy felmelegedhess.

- Micsoda úriemeber!-nevettem ki aztán elfogadtam a segítséget nyújtó karját. Csinos karok voltak meg kell hagyni..Lehet hogy a lilaködös agyam kezdi észre venni azokat a dolgokat amelyeket eddig nem láttam?Itt van Kevin, oda van értem, az is lehet , hogy még mindig szerelmes belém, helyes, okos, gazdag, nem csal meg prostituáltakkal, miért nem fele meg ez nekem?Ő nem okozna , soha többé fájdalmat, akkor is azért okozott mert a családját védte. Egyébként annyira jó hozzám-most is itt vonszol mínusz tíz fokban az utcán és leszarja ki lát minket meg azt is hogy körülbelül ötször léptem a lábára egy méteren és hogy most meg kell állnunk , hogy kiadjam magamból ami odabent van.


Szerencsére viszonylag közel lakott, ezért húsz perc alatt már egy jó meleg puccos tetőtéri lakásban találtam magam, ami teljes mértékben Kev egyéniségét tükrözte.Tipikus pasi lakás, de nem a megszokott értelemben. Nem volt rendetlenség, de ,,férfias játékok” annál inkább. X-box ,egy kosárpalánk a nappali közepén, millió videójáték na meg egy hatalmas bárszekrény.



-Arra van a fürdő!- mutatott a hatalmas mahagóni ajtó felé. A fürdőszobaszekrény alsó fiókjában, találsz fogkefét és törölközőt, addig kerítek neked valami ruhát.
Hálás pillantásokat vetettem felé és beevickéltem a fürdőbe.
Az első utam sajnos a wc-hez vezetett és körülbelül fél órán át sikerült azt ölelnem azt. Egy jó tanács a piákat soha ne keverd!- okoskodtam magamban, de most már annyira mindegy volt.

Miután sikerült befejeznem,beléptem a zuhanykabinba Eleinte hideg vizet eresztettem magamra, hogy felébredjek, be is vált a régi módszer, sokkal tisztábbnak éreztem a fejem. De azután forróságra vágytam, megnyitottam a csap másik felét majd a hátammal az üvegnek dőlve a földre kuporodtam.
Átgondoltam a mai napon történt dolgokat. Örültem, hogy Sadie mégsem veteti el a babát. És Alex !! Igazi úriember volt. Bár nem mintha más reakciót vártam tőle.
Rob meg egy hatalmas bunkó-állapítottam meg magamban. És nem érdekel többé. Hiába szeretem, távol fogom magam tőle tartani amennyire csak lehet. Nem akarok többé szenvedni .Itt van Kevin és ha még kellek neki , akkor én is akarom őt. Soha nem fogom úgy szeretni mint azt a fejedelmi vadbarmot aki kidobott, de legalább szép és nyugodt életem lesz. Rob pedig nem nevezhet ribancnak mivel mindennek ő az oka , és ha mégis annak nevezne azt meg le szarom. - mondtam magamban el ezt a tízpontos beszédet és megnyugodtam. Mindent meg kell próbálni és Kevin érdemel még egy lehetőséget, és most nagyon vágyom valakire aki szeret és magához szorít és aki úgy bánik velem mint egy hercegnővel. És ez a valaki aki képes arra , hogy a világa közepébe helyezzen és feltétel nélkül szeressen, az Kevin volt.Ígí hát elzártam a csapot és magamra csavartam egy fürdőlepedőt. A mosdókagyló szélét támasztottam két kezemmel, és a tükörképem tanulmányoztam. Azért amire most készülök máskor valószínűleg leköptem volna, de most más volt a felállás .Annyi fajta érzelem kavargott bennem , amit valahol le kellett vezetnem. De nem ez volt a fő ok. Fájdalmat akartam okozni Robnak bármi áron , de sajnos azért , hogy ő szenvedjem nekem is kell és Kevinnek is.Nem akartam becsapni és belekeverni ebbe a jövőbeli szerelmi háromszögbe , de ha a sors így kívánja-mert így akarta, különben ma nem talált volna rám-akkor így lesz.Tuti , hogy első alkalommal-ami vele igazából nem is az első- utálni fogom magam. De hát bármit meg lehet szokni ha a szükség úgy kívánja.

A számban keserű ízt éreztem, a gyomrom pedig dühösen háborgott. Minden porcikám ellenkezett az ellen amit tenni akartam,de a bosszú vágy ami bennem uralkodott erősebb volt.

Kev épp kávét töltött ki nekem.
-Máris sokkal jobban nézel ki-mondta elismerően.

-Igen jobban is érzem magam!És tisztábban látom a dolgokat.

-Például?

Csábosan odasomfordáltam hozzá és a kezem a mellkasára tettem, majd lábujjhegyre állva a fülébe súgtam.

-Akarlak! Most!

-Kristen, szerintem még mindig hat a pia.

-A.a-csóváltam a fejem és ledobtam magamról a törölközőt. Próbáltam magabiztos maradni és úgy tenni mintha tényleg erre vágynék. Nagy nehezen sikerült.

Kevin hihetetlen módon zavarba jött és megpróbált egyenesen a szemembe nézni , de tekintete egyre és lejjebb lejjebb csúszott.

-De hát Robert!...-habogta

-Szakítottunk , nincs miért aggódni-kimondva a szavak szörnyűen hangoztak , és bizony felsértettek bennem pár sebet, könnyeimet visszatartva húztam magamhoz közel és belemarkoltam a fenekébe.

-Meg fogod bánni-dadogta

-Soha-kaptam el az ajkait és ahogy a csípőmet az övének nyomtam már éreztem , hogy jobban akarja mint látszik. Igazam is lett ,csókunk után felkapott és a hálóban landoltunk . Mindent figyelmem kívül hagytam a józan észt , azt hogy mi lenne a helyes, még azt is hogy szegény Kevet újra csak bántani fogom,csak az vezérelt, hogy tönkreteszem Robert Pattinsont.



Komit pls!!*.*Előre is köszi:)