16.fejezet: A részeg ember igazat mondd

Nagyon örülnék a kommenteknek ! Kérlek írjatok nekem *:*

Hogy is van ez a Robsten dolog ?

Ezt a fejezetet Kimnek ajánlom. Mégegyszer köszönöm a sok díjat és támogatást ♥

16 fejezet.

A részeg ember igazat mondd

- Kristen ,ébresztőőő-simogatta meg Kevin az arcom és valami csodálatos illatot is éreztem . Kávéét.

Lassan nyitottam ki a szemem és felültem az ágyon . A fejem szörnyen hasogatott.

De várjunk ! Tekerjük csak vissza ..mit keres itt Kev ?Megpróbáltam visszaemlékezni mi volt tegnap este de csak halovány foszlányok rémlettek..főleg az a töménytelen pia amit elfogyasztottam.

- Mi történt ?- vettem el tőle a kedvenc italom és mohón belekortyoltam.

- Semmire sem emlékszel ?

- Nem .Kérlek mondd el mi történt .

- Nos , ha szeretnéd , bár lehet hogy jobban járnál ha nem emlékeznél semmire .

- Lehet.. de én mégis tudni szeretném.

- Oké. Na szóval tegnap este nem jöttél vissza az asztalunkhoz miután elmentél italért. Úgy döntöttem megkereslek. A bárpultnál találtam rád , de akkor már bedobtál pár felest. Motyogtál valamit arról hogy Rob mekkora egy barom..hogy azt hiszi hogy körülötte forog a föld.

- Nem hiszem el-ütögettem az öklömmel a homlokom .Egy idióta vagyok.

- Várd ki a végét- nevetett fel. Szóval miután befejezted a szapulást és kihívtál engem egy ivóversenyre. Nem akartam belemenni , de lúzernek neveztél és tudod hogy bennem van versenyszellem. Ittunk még párat..aztán miután összeakadtak a szemeid meggyőztelek hogy menjünk fel a szobába . De sajnos útközben találkoztunk Robbékkal. Leszólítottad őket és elkezdtél fecsegni. Be akartam fogni a szád de megharaptad a kezem .

-Bocsi, tudod hogy részegen harcias vagyok.

-Hehe, most már tudom.

-És mit mondtam nekik?

-Háát, csupán ecsetelted Robnak hogy tudod hogy bedrogozták vagy mi ..és ezért nem tudsz rá már annyira haragudni , de elcseszett azzal mindent hogy ilyen bunkó veled. Itt úgy éreztem hogy már túl kínossá vált a szitu szóval elvonszoltalak.

-Uhh, köszönöm így utólag is , hogy lehettem ekkora barom?

- Egyébként Chris itt járt , és szólt hogy 1 óra múlva vár a limo a szálloda előtt , mentek forgatni.

-Remek .

-Én pedig elbúcsúzom, haza kell mennem. Ez a kis olaszországi kiruccanásom nem tett jót az üzletnek.De megkaptam amiért jöttem –csupán nem olyan formában -, de már kezdem megszokni ezt a barát dolgot. Lehet hogy még meg is szeretem. És had tanácsoljak valamit neked. Lehet hogy meg fogsz lepődni. Te ti összetartoztok.

-Jajj, ne kezd.

- Higyj nekem. Te nem láttad tegnap hogy nézett rád. Mintha valamiféle természeti csoda lennél, mintha sosem látott volna még azelőtt ilyet. Egyszerűen a pillantásából is láttam hogy próbálja vissza fogni magát hogy ne kapjon le vagy ilyesmi. Most biztosan szégyelli magát , de szeret. Kezdeményezz !Nem neked kéne ..de ha hagyod örökre elveszted ezt. Hidd el én tudom milyen az –pillantott rám komolyan.

Hihetetlen hogy még a volt pasim is azt tanácsolja hogy jöjjek újra össze vele . Zizi bogyót evett ? De ugyanakkor meg igaza van .

-Na én megyek 2 óra múlva indul a gépem. Ha hazaérlek hívlak gyönyörűm. És ne feledd a tanácsom- mondta és búcsúzóul homlokon puszilt.

***

Mire leértem a limuzin már az épület előtt állt. Megpróbáltam azokat a nyugtató légzéstechnikákat alkalmazni amit a jógatanárom mutatott. Nem sok sikerrel. A szívem szinte dübörgött. Remegő kézzel nyitottam ki az ajtót. Robert már bent ült és telefonált. Hála Istennek!

Legalább gyorsan átgondolhatom a dolgokat. Vele szemben foglaltam helyet. Rámnézett..elég hosszan . Zavaromban gyorsan kipillantottam az ablakon, de persze fél füllel a beszélgetést figyeltem.

- Felejtsd el Lizzy. Ne szólj bele nem a te dolgod érted. Már nagy vagyok én is tudom mi a helyes ezért nem .

Ezután Rob hosszan hallgatta húgát. A kiszűrődő hangokból kioktatásnak hallatszott.

Pár perc elteltével lágy hangon folytatta.

- Rendben. Megígérem ..de nem. Jójó… nem ellenkezek. Igen. Most megyek . Szia.

Mikor letette ránéztem. Épp ki akartam nyitni a számat de ismét megelőzött.

-Nocsak, nocsak nem hittem hogy ma látlak. Amilyen állapotban voltál tegnap..csodálom hogy fel bírtál kelni. Bár ezek szerint Karl jó leápolt.

-A neve Kevin. Nem igaz hogy nem bírod megjegyezni !- mondtam felháborodott képpel.

-Nézd Rob sajnálom a tegnapi viselkedésem, de így legalább tudod hogy már nem haragudnék rád ha nem lennél ekkora paraszt velem . Semmit sem tettem. És Kevinnel nem járok..ha hiszed ha nem . Megmondtam neki hogy legyünk barátok , belenyugodott.

Meglepett képet vágott..erre biztos nem számított.

Halkan beszélni kezdett.

-Örülök neki hogy már nem neheztelsz rám . Nem is tudod mennyire!-mosolygott rám.

És tudd hogy nagyon sajnálom amit tettem veled, szörnyen érzem magam miatta még mindig..és ha tudsz valamit amivel jóvá tehetném csak szólj megteszem.

Ördögien elmosolyodtam. Rob felé hajoltam és számat az övére tapasztottam