Hogy is van ez a Robsten dolog? 5.fej.

Hogyis van ez a Robsten dolog?

5. fejezet

Szenvedés és Szenvedély

Kristen:

Már öt napja folyamatosan esik az eső. Ez jelenleg teljes mértékben passzol a hangulatomhoz. Itt fekszek az ágyon és bámulom a plafont .Szép vagy Stew!!Erős és független nő akit többé senki és semmi nem ingathat meg –mondtad magadnak a Kevines incidens után. De most pont ugyan oda jutottál,egyetlen aprócska különbséggel .Hogy most te vagy a hibás!- beszélgettem magammal.

Na jó lássuk be nem csak én,mert ő is épp olyan nagy hibát követett el azzal hogy nem bízott bennem. Hogy képes volt elhinni,hogy megcsalom őt. Sajnos be kell látnom,hogy azzal hibáztam a legnagyobbat hogy nem mondtam el anyának az igazat .Ha megtettem volna most nem gubbasztanék itt a sötétbe egyedül. Na és persze nem kéne elviselnem anyám ,,szánom-bánom”nézését,meg azt sem hogy úgy kezel mint aki öngyilkosságra készül. Az egyetlen szerencsém hogy kaptam két hét szünetet mert nincsenek jeleneteim. Legalább így nem látják mások hogy mennyire magamba zuhantam és a még nagyobb szerencse-vagy nemszerencse –hogy nem találkozom VELE. Igen most is rá gondolok,mert az egyetlen értelmes dolog az elmémben az ő arcképe. Az a csodálatos arc,azokkal a smaragd zöld szemekkel amivel ha rámnéz egyből elolvadok,az a tökéletes szája amivel annyiszor megcsókolt,és amibe én annyira beleborzongtam minden egyes alkalommal. De mind ez most veszni látszik. Mert egy hatalmas nagy hülye vagy Kristen.

Persze az is hozzá tartozik hogy ezerszer próbáltam hívni. Itt a ,,próbáltamon” van a hangsúly Mert amikor kézbe vettem a mobilom ezer és ezer kifogás jutott eszembe. Például az hogy milyen gorombán tessékelt ki a kocsijából aznap este,vagy hogy lenézően beszélt velem ,de a legbosszantóbb mindközül az volt hogy nem bízott bennem. Ahányszor felsoroltam ezeket az igen meggyőző érveket ,egy kis időre pontosan annyira utáltam,mint amikor megismerkedtünk .De aztán azt is elképzeltem ahogy anyám előadhatta neki a Ronaldos sztorit. Belegondoltam vajon mit érezhetett akkor,és abba is belegondoltam hogy a reakciói alapján tényleg fontos vagyok neki. Mert ha nem lettem volna fontos akkor biztosan nem akarja betörni Ronald képét,hanem fog egy kis ribancot és bosszúból lefekteti. De nem ezt tette. Akkor. De mi van akkor ha most pontosan ezt teszi. Kirázott a hideg még a gondolattól is. Egyértelmű volt hogy mit kell tennem. Helyre kell hoznom,addig ameddig nem késő(értsd. ameddig nem fekszik össze utolsó kis ribikkel..ja és ameddig nem ábrándul ki végleg belőlem.)

Kihuppantam az ágyból,már olyan sok ideje feküdtem ott,hogy megszédültem amikor felálltam. Kitekintve az ablakon megállapítottam hogy este hat órához képest már sötét van. Persze az eső miatt van.

Odabotorkáltam a szekrényemhez,meg sem néztem hogy összeillő darabokat választottam e ki csak felcibáltam magamra.Azt is megállapítottam hogy a nagy bocsánatkérő monológom elött talán fogat is kéne mosnom. Hátha jól sülnek el a dolgok.

A fürdőszobába érve újabb csapás sújtott le rám,a saját tükörképen. A szemem alatt az íriszemhez hasonló színű hatalmas karikák éktelenkedtek,valamint még egy kicsit mindig piros volt a sok sírás miatt. Igen Kristen Stewart sírni is tud.Gyorsan megigazgattam a kóctömeget a fejem tetején és lefelé indultam.

Anya már háromkor elment dolgozni ,bár igen csak nehézkesen mivel elhatározta ,hogy velem akar maradni ezekben a ,,nehéz” időkben. Aztán amikor közöltem vele hogy ez többet ártana mint használna, végre lekopott rólam.

Hagytam neki egy cetlit :

Robhoz mentem ,tudod miért,légyszi ne aggódj értem ,majd érkezem valamikor!

Majd fogtam magam és elindultam megpróbálni a lehetetlent:megbékíteni Mr.Csibészmosolyt.

Robert mesél:

Büdös van itt . Nagyon. Lehet hogy ez a szag belőlem árad?- kérdeztem magamtól majd megszagoltam a pólómat.

-Fújj!!- prüszköltem ez egyértelműen belőlem árad,na meg abból az 5 napos pizzából, pillantottam a szoba tulsó felére. Kezdenem kéne valamit magammal,mert már majdnem egy hete itt bűzlök .Ki sem mozdultam .Bár nincs is semmi értelme. Az egyetlen értelmes ok arra hogy kitegyem a lábam a lakásból az Kristen lenne. De ő meg én most….

Mindketten hülyék voltunk. És most valószínüleg nagyon haragszik rám amiért nem bíztam benne és amiért olyan bunkón viselkedtem. És én ettől szörnyen pocsékul érzem magam,olyannyira hogy betegségre hivatkozván le mondtam az e heti forgatást. Tudom hogy fel kellene hívnom,és annyiszor eljátszottam a gondolattal ,de nem vagyok rá képes. Mert félek. Mivan ha azt mondja hogy végeztünk egymással,hogy volt egy esélyem és eljátszottam vagy hogy soha többé nem akar látni. Nem élném túl. Még soha senki nem volt nekem olyan fontos mint ő,és ha elveszíteném,abba belehalnék. Szóval vártam, vártam azt a pillanatot amikor úgy érzem elég erős leszek ahhoz hogy felhívjam. Tudtam hogy úgyse bírom már olyan sokáig ,de addig is el kell valamivel ütnöm az időt valami olynanal amiközben nem tudok őrá gondolni. Úgy döntöttem kitakarítok aztán lezuhanyozok. Az lakásom olyan volt mint a egy kupleráj. Mindenfelé üdítős és pizzás dobozok na meg koszos alsónadrágok és zoknik hevertek . Gyomorforgató látvány volt. Fogtam egy nagy szemeteszsákot és mindent beleszórtam. Mikor kinyitottam az ablakot ,néhány esőcsepp az arcomba csapódott ez némileg felfrissített. Már öt napja folyamatosan esik-állapítottam meg.

A szellőztetés jót tett lelkemnek na meg a lakás szagának is mert az állott szagot friss eső illat váltotta fel.A koszos ruhákat bedobtam a szennyesbe ,a piszkos edényeket a mosogatógépbe. Mindent szépen összerendeztem. Egyértelműen rend volt.Ez nagyon nem volt rám jellemző,ezeket a feladatokat általában egy takarítónő szokta elvégezni. Már csak egy dolog nem stimmelt,én. A magamról lerángatott ketchup foltos pólót és nadrágot egyből a szemetesbe dobtam,ezek a szenvedésem bizonyítékai voltak amelyeket nem akartam többé látni. Ezután a fürdő felé vettem az irányt. Alig öblítettem le magamról az első tusfürdő kenetet mikor megszólalt a csengő. Arra gondoltam hogy anyu lesz ,mivel elmeséltem neki mi történt Krissel ,és bár mondtam neki hogy ne jöjjön el de biztos vagyok benne hogy megnézi hogy szenved a kicsi fia. Felkaptam egy tiszta alsónadrágot és egy inget.

Majd szaladtam ajtót nyitni. Meglepetésemre egyáltalán nem anyám állt ott.

Óceánkék szemeivel gondterhelten vizslatott. A szeme alatti sötét karikák arról tanúskodtak ,hogy ő sem aludt túl sokat az elmúlt napokban. Gesztenyebarna haját eláztatta az eső ahogy a fehér trikót is amit viselt így átlátszódott az alatta lévő melltartója .Még ilyen ázottan,kócosan és fáradtan is szörnyen szexi látványt nyújtott. Nem tudtam volna képzelni nála kívánatosabb tüneményt. Láttam ahogy könnyekkel telnek meg szemei. Azt is láttam hogy mondani akar valamit,de akárhányszor szóra nyitotta a száját nem volt rá képes. Ott állt az ajtóban gyengén és törékenyen. Annyira védtelennek tűnt. Mégis annyira kívántam. Tudtam pontosan hogy mit akart mondani és ő is tudta jól hogy mit akarnék én neki, ezért én inkább a szerelem nyelvén szóltam hozzá.

Megragadtam a derekát és ajkaimat szorosan az övére tapasztottam ,ő pedig olyan heves visszacsókolt hogy férfi létemre majd elállt a lélegzetem .Megsimogattam esőtől áztatott hajkoronáját. Beljebb húztam,ő pedig a lábával becsapta maga mögött az ajtót .Felkaptam az ölembe és a falnak döntöttem. Szájáról átvándoroltam a nyakára és a válla feletti gödröcskéire Kris pedig elkezdte kigombolni az ingemet és a mellkasomat kényeztette. A keze egyre és egyre lejjebb csúszott míg nem megérezte kidomborodó férfiasságomat. Becsempészte kezét az alsómba és simogatni kezdett. Erre én csak még erősebben szorítottam magamhoz és lehúztam róla pólóját. Remegő kezekkel kapcsoltam ki a melltartóját. Hófehér,puha mellei izgatóak voltak .Apró csókokat leheltem rájuk majd óvatosan szívogtani kezdtem a mellbimbóját. Kristen kivette a kezét a gatyámból és lábait még szorosabban összekulcsolta a derekamon. Buja hangok törtek ki belőle egyre hangosabban-amit én nagyon élveztem- és ami még jobban kihozta belőlem a férfias ösztönöket. Ismét az ajakit ostromoltam csókokkal míg a hálószobámba vittem amit szerencsére kitakarítottam. Szép is lenne büdös zoknik között szerelmeskedni álmaim nőjével. Hanyatt fektetettem a hatalmas franciaágyon és alaposan végigmértem majdnem pucér teste minden egyes porcikáját. Ő szégyenlősen magához szorított és beleharapott a fülcimpámba. Alaposan végigcsókoltam a nyakát, csodálatos tejfehér melleit,lapos hasát amikor ahhoz a ponthoz értem aminek kényeztetésével a legnagyobb örömet szerezhettem neki. Miközben lehúztam a bugyiját végigsimítottam hosszú,selymes combjait. A bokájánál fogva kissé megemeltem a lábát és puszilgatni kezdtem a combja belső részét,mígnem elértem a legforróbban lüktető pontjához. Nyelvem először óvatosan kényeztette őt de aztán vadabb táncba kezdett. Kristen pedig édesen pihegett az élvezettől és gyűrte maga alá a takarót. Egyértelműen jó volt neki a dolog mert ,belemélyesztette körmeit a hátamba amitől csak még jobban felkorbácsolta a kedélyeket. Alapos munkát végeztem Kristen minden egyes porcikája kéjtől reszketett mikor végeztem. Aztán hirtelen fölém került. Arca pipacspiros volt és édesen mosolygott mikor kezeivel végigcirógatta a mellkhasomat aztán egy határozott mozdulattal lehúzta a boxeremet. Kezeit lassan majd egyre gyorsabban húzogatta a legérzékenyebb pontomon . Hihetetlen érzés volt. Szinte ordítottam a gyönyörűségtől még hagytam magam néhány percig de nem akartam hogy teljesen ,,elfajuljanak” a dolgok így ismét én kerekedtem felül rajta és csókot leheltem forró ajkaira.

Egy pillanatra elgondolkoztam rajta hogy akarja e de aztán mikor rámmosolygott tudtam hogy akarja. Megtettem. Beléhatoltam. Éreztem hogy egyre szorosabban és szorosabban ölel magához ,miközben elhagyva szemérmeskedését hangosan nyögdécselt. Annyira gyönyörű volt és kívánatos. Valamint az enyém csak is az enyém. Megfordultunk és ő került felülre ,ritmusra mozgatta a csipőjét férfiasságomon körbe és körbe ,kezeivel pedig a mellkasomon támaszkodott .Én a melleit masszíroztam gyöngéden. Többször váltottunk pozíciót mindkettőnk élvezetére. Tüzes ajkainak lenyomatát éreztem mindenhol a bőrömön amitől libabőrös lettem .Ő volt számomra az igazi. Hogy ezt honnan tudtam? Onnét hogy vele nem szexeltem hanem szeretkeztem,és éreztem a kettő közötti hatalmas külömbséget. Testünk szenvedélyesen vonaglott ,majd fél órán keresztül,hatalmas sóhajaink hangja pedig betöltötték a szobát .Én már arra a pontra értem volna ahol kezdődik az ,,extázis” de örömet akartam szerezni Kristennek. Ezért valahogy megpróbáltam kontrollálni ,hogy nem jussak a csúcsra addig ameddig ő sem. Ez nehéz feladat volt ,de azt akartam hogy érezze hogy én képes vagyok megadni neki amire vágyik. Sikerült. Csodálatos érzés volt amikor testünk egyszerre élte át azt a mindent elsöprő érzést .A szívünk egyszerre dobbant,testünk egyszerre rángatózott hosszú perceken keresztül mígnem elértük a csillagokat.. Kristen kábultan és lihegve dőlt a mellkasomra aztán felkönyökölt és a szemembe nézett.

-Köszönöm- szólt.

-Mit köszönsz?-vigyorogtam rá

-Hogy ennyire figyelmes vagy velem- mondta és megcsókolt .Ajkaink még sokáig játszottak egymással miközben kezeink még utoljára bejárták a másik testét.

Ezután kimerülten hajtotta fejét a hasamra.

Gyengéden simogatni kezdtem a hátát ,és néhány perc múlva észleletem halk szuszogását. Elaludt-gondoltam. A karikák alapján már három napja egy szemernyit sem szundikálhatott.

Óvatosan fogtam a takarót és betakartam fedetlen testünket.

Az én szemeim is csukódni kezdtek. Boldogan merültem álomba,a karomban a legnagyobb kinccsel amit valaha kaphattam az élettől.

Kristen mesél

Zihált fejjel ültem be a kocsiba. Fogalmam sem volt ,hogy mit mondjak neki,úgyhogy vártam néhány percet amíg átgondolom a helyzetet. Megterveztem minden egyes mondatot és begyakoroltam.

-Robert, én annyira sajnálom az egész helyzetet. Ha elmondtam volna anyának most nem tartanánk itt. Meg tudod ezt nekem bocsátani?- valahogy így hangzott. Kicsit csöpögősen ,kicsit mexikói sorozatosan,de minden szó teljesen igaz volt.

Beindítottam a motort. Csupán egyszer jártam Robertnél,akkor sem a lakásában hanem a tetőn-felsóhajtottam mert eszembe jutott az az este. Szerencsémre akkor sem volt nehéz odatalálni. Kiszálltam a kocsimból és a hatalmas épület felé siettem. Az ajtón megnéztem, hányas lakásban lakik Rob. Hangosan dübörgő szívem, majdnem hangosabb volt mint a csengője. Nem kellet sokat várnom amíg kinyitotta nekem az ajtót. Megdöbbentően nézett ki. Akár csak karaktere Edward Cullen szédítően szexi volt még ilyen megviselten is. A szemei alatt az enyémhez hasonló sötét karikák éktelenkedtek.

Megpróbáltam elmondani a szövegemet,amit a kocsiba elpróbáltam. De akárhányszor gyönyörű szemeibe néztem ,elvesztettem a szavakat. Éreztem hogy a tehetetlenségem miatt szemem könnyekkel telik meg. Tudtam hogy itt a vég. De ekkor nem várt esemény történt. Magához húzott és elsöprő erővel ajkaimat hatalmába kerítette. Én pedig szinte csüngtem rajtuk még levegőt is elfelejtettem venni. Majd ölébe kapott,én átkulcsoltam lábamat a derekán és a falnak döntött. Utána pedig az következett ami elfelejtette velem az elmúlt öt nap szenvedéseit. Szerelmünk beteljesült. Annyira figyelmes volt velem hogy sikerült eljutatni arra pontra ahova ezidáig csak kevés férfinek sikerült………..

Reggel a rég nem látott napsugár simogatta meg az arcomat. Tökéletesen kipihentnek éreztem magam . El sem tudtam volna ennél szebb pillanatot képzelni. Robert karjaiban feküdtem egy napsütéses reggelen ,és boldog voltam. Osztozni akartam az örömömben vele,tehát állammal finoman megcirógattam mellkasát. Az ő szája mosolyra húzódott,és megsimogatta a hátam.

-Jó reggelt Miss Stew!-mondta és a hátamra fordított. S orrával végigcirógatott egészen a kulcscsontomig.

-Jó reggelt! -mondtam nevetve.

-El sem tudod képzelni,hogy mennyire hiányoztál!Annyiszor akartalak hívni de én……….

-Igen én is ,és nagyon sajnálom. Nincs több titok. Megígérem.-pislogtam komolyan

-Nem Stew ,én voltam a hülye.

-Fogd be!-szóltam és az ajkaira tapadtam .

Nem ellenkezett. És újra elkezdtük a tegnapi koreográfiát. Végigcsókolgatta a testem és bebújt a takaró alá hogy a nyelvével kényeztessen. Én ismét a kéjtől nyögdécseltem , amikor váratlan dolog történt.

Az ajtó kinyílott és egy nyúlánk szőke hajú negyvenes nő bukkant föl. Uram atyám ez Rob mamája!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ijedtem húztam fel magamra a takarót és Rob kócos feje is előbukkant a lábam közül.

-Anya!!!- sipítozott Rob ,én pedig hálát adtam Istennek hogy van rajta alsó. Mit csinálsz te itt-szólt és betakargatott még jobban.

-Sajnálom…én nem akartam rátok nyitni..Csak agódtam érted,de ahogy látom meg megoldódott Kristennel a problémád .- ironizált.

-Öhm..igen-pirult bele Rob az e nélkül is elég kínos szituba.

Én csak annyit tudtam nyökögni hogy:

-Csókolom!

-Szia Krsiten…öhm én kint leszek amíg….felöltöztök .- szólt és kivonult a szobából.