25 fej : Talpig zűrben

Hogy is van ez a Robsten dolog ?

25 fejezet

Talpig zűrben

Itt vagyok ismét , siettem ahogy csak tudtam , de a suli leszívja az összes erőm sorry. Köszönöm minden gombnyomogatónak , kommentelőnek és chatbe firkálónak a véleményeket. Nagyon jól esik és nem lehetek érte elég hálás sosem. Figyelem FÜGGŐVÉG következik.

Kristen mesél:

Épp egy durva szeretkezés közepén tartottunk szerelmemmel amikor megszólalt a csengő. Eszem ágában sem volt kinyitni az a hülye ajtót. De az a valaki csak nem hagyta abba a zajmasina nyomogatását.

-Ki kéne nyitnom igaz?- böktem ki két kéjes sikítás közepette

-Nem , nem kell….most nem teheted!! -Lehet, hogy Cam az csak lusta elővenni a kulcsát.

-Leee..hhett….óh igen …vagyis nem ..na szóval nem nyiitom kiii- lehetltem elnyújtva a szótagokat.

A csengő még mindig szólt.

- Nyugtalanná váltam ,egyszerűen mindig a legjobb pillanatainkat zavarták meg. Nem lehetne , hogy egyszer végre békén hagyjanak hogy nyugalomban elérhessen el az édes, csillagokhoz repítő érzés?Az egyre erősebben csilingelő hang megadta nekem a választ. Nem .

Rob is begurult, így két lökéssel befejezte a mutatványt , kikászálódott belőlem és komótosan az alsójáért nyúlt.

-Tudod ,vehetnénk egy lakást ami csak a miénk lenne , és senkinek nem adnánk meg a címet…-dühöngött.

-Jó ötlet Pattinson!-nyomtam egy csókot a szájára és leszaladtam , hogy fény derüljön a zaklatónk kilétére.

Két pillanat múlva Sadievel találtam szemben magam.Az arca szinte zöld színben pompázott. Nem is volt ereje szólni , egyből a toalett felé vette az irányt. Az onnan kiszűrődő hangoktól elment az étvágyam , pedig úgy terveztem hogy palacsintát sütök reggelire .

Nem baj ,drága barátnőm ekkora kincs ,hogy hányásának zajával segít ,hogy megtarthassam a remek alakom-ironizáltam magamban.Felraktam főni egy adag kávét majd benyomtam egy kis zenét hogy elnyomjam a kellemetlen hangokat. Felhuppantam az egyik bárszékre és a Glamouromat kezdtem tanulmányozni. Meglepő módon ott díszelegtem a hatodik oldalon az ,, Ez Galamour rovatban „ jól esett ,bár igaz hogy csupán a körömlakkom színét dicsérték benne.

A friss kávé illata Robot is lecsalogatta az emeletről.

Meglepetten fülelt.

-Valaki rókázik a vécében vagy a macskád lenyelt a szőrcsomót ?

-Bár csak a második lehetőség lenne –forgattam a szemeim. A konyhaszekrényhez sétáltam , elővettem két bögrét majd kitöltöttem az éltető nedűt.

Robert mögém lopódzott és hátulról átölelt.Fenekemet játékosan hozzádörgöltem, majd megfordulva csókot loptam tőle .Ajkának édes ízétől a fejem szokás szerint elbódult a gyomromban lévő pillangók pedig vad csapkodásba kezdtek. Éhes vad módjára harapdáltam ajkait és kezemmel a haját szántottam.

-Khmmm-köszörülte meg a torkát Sadie , aki idő közben kijutott a fürdőszobából.

-Jól vagy? –léptem oda mellé , hogy támaszt nyújtsak neki,mivel még mindig szörnyen festett.

-Igen , köszi , azt hiszem elrontottam a gyomrom , sajnálom , hogy bepiszkoltam a wc-det de nem bírtam volna ki hazáig.

-Semmi gond , kérsz egy teát?

-Az jól esne ,köszi.

Robert arra hivatkozván , hogy Tommal találkozik lelépett, de szerintem csak nem akarta a csajos fecsegést végig hallgatni.

Feltettem forrni a teavizet és közben csináltam magamnak egy szendvicset. Raktam bele sajtot , szalámit , paradicsomot és uborkát is. Jó ízűen majszolni kezdtem.

-Kristen, nem kaphatnék én is egy ilyen kajacsodát ? –kérdeztette Sadie és szinte már csorgott a nyála mintha csak Robot vagy Camet láttam volna .

-Te véletlenül nem most hánytad össze a budit, édes ?

-Már jobban vagyok, na csinálsz nekem ,vagy beteg létemre én álljak neki az elkészítésének?

-Jólvan, jólvan te kis követelőzős ribi megcsinálom neked- mosolyogtam rá.

Rekordidő alatt elkészítettem és elé tettem az ínycsiklandó étlet.

Kikerekedett szemekkel bámultam , milyen gyorsan tolta be azt a szendvicset. Sohasem volt valami nagyevő , minden falatot úgy kellett beléerőszakolni de most ,mint valami éhes farkas.És még csak jól sem lakott vele. Miután elfogyasztott minden morzsát,odasomfordált a hűtőhöz és kipakolta a tartalmát , még betömött két kenyeret és egyik szalámisat lekvárosan ette.

Több se kellett összeállt a kép

-Sadie ,nem késett mostanában a menszeszed ?-böktem rá a lényegre

-De , de sosem volt pontos ….miért neked is késik vagy mi ?-makogott tömött szájjal

-Sadie te terhes vagy!-jelentettem ki nemes egyszerűséggel

Nem tudom pontosan megnevezni az arckifejezést amit válaszul kaptam . Volt benne egy jó adag kétségbeesés, te megint hülye vagy Kristen nézés… valamint most hányok egyet .

Az utolsót biztosan eltaláltam mivel Sadie azonnal a fürdőbe rohant.

Nyugtalanul kopogtattam az ajtón tíz perc elteltével sem bukkant elő .

-Sadie minden rendben?

Egy perc némaság után nyöszörgő hangra lettem figyelmes. Drága barátnőm odabent zokogott. Remegő kézzel nyitottam be , sohasem voltam egy nagy lélekbúvár még a saját dolgaimat is nehezen emésztem meg, nem hogy másokét. De ahogy ott ült a hideg kövön ,összekuporodva,szétmaszatolódott sminkkel a körmét rágva , tudtam hogy ide baráti támasz kell. Akkor láttam utoljára ilyen állapotba amikor Alex korházban volt. Odakuporodtam mellé.

- Minden oké?

- Hogy a francba lehetne minden oké ?- fakadt ki és könnyei már patakokban folytak- Kristen 20 éves vagyok , nem vagyok képes ellátni egy gyereket! Ez ..ez lehetetlenség. Színésznő vagyok , persze nem olyan híres mint te , de akkor sem fér bele egy baba a napirendembe. Karriert szeretnék csinálni és kiélvezni az életet, nem kakis pelenkákat cserélni és büfiztetni. Miért szarakodik velem a sors ? Először Alex balesete , most meg egy gyerek mi jön még kiderül hogy halálos beteg vagyok ?

-Fogd be a szád Sadie Abrams !-rivalltam rá. Az sem biztos , hogy valóban terhes vagy lehet , hogy csupán összejöttek a dolgok!De ha mégis az lennél , akkor sem hagyhatod így el magad!Te aki minden dolognak a jó oldalát látja , aki egy perc alatt felvidít ha szomorú vagyok , hol van most ez a lány ?

-Alex el fog hagyni …-nyöszörgött

-Te is tudod, hogy ez butaság . Szeretitek egymást , nem mondom , hogy ez a gyerek jókor jött , márha terhes vagy ,de történhetett volna rosszabb is. Ez benne van a pakliban egy ilyen hosszú kapcsolatnál mint a tiétek. Pénzügyileg mindketten el vagytok eresztve , a te szüleid meg annyira szabadszelleműek , hogy biztos nem problémáznak azon hogy ilyen korán gyereked lesz , hiszen anyud épp 19 éves lett amikor megszülettél.

-Persze , neked könnyű magyarázni , tét nélkül, nem téged csináltak fel .

-Jajj S-bújtam oda hozzá- Megértem , hogy most össze vagy zavarodva ,tudom , hogy nem érthetem mit érzel most , de azt tudom , hogy jól fogsz dönteni ha arra kerül a sor . Te vagy a legjobb barátom és mindenben támogatni foglak téged. Oké?

-Köszönöm –nézett rám hálásan és láttam ahogy lassan magához tér.

-Mit szólnál ha a nagy kiborulás előtt vennénk egy tesztet , hogy kiderüljön az igazság ?

-Legyen.

***

Negyed óra múlva.

Esküszöm jobban izgultam mint Sadie , hogy leteljen az a rohadt három perc amit várni kell , hogy kiderüljön a teszt pozitív vagy negatív lesz.

A percmutató kattanásával egy ütemre vert a szívem.

Az idő lejárt. Sadie a kezébe vette a tesztet. Az arcán semmi sem látszódott.

-Na ???- kérdeztem izagatottan